Az abortuszról szóló társadalmi vita léte önmagában már örvendetes. Az, hogy egy adott kérdésben a társadalmi konszenzus felborul és újabb nyugvópontot keres, talán önmagában is érdekes. De ahogy ez megvalósul, sajnos nem minden tekintetben kielégítő.

A problémát alapvetően egy általános és egy speciális megközelítési mód gyengíti. Az általános probléma az, hogy a posztmodern társadalomban a vitát alapvetően nem az érvek és az átgondolás jellemzi, hanem a zsigerből jövő vélemények. A speciális pedig az, hogy a nyugati társadalmakban megjelenő alapkifejezések importja nagyon rosszul sikerült. Míg az angolszász területen jól definiált „abortuszsemleges” kifejezések terjedtek el a két markáns álláspont jelölésére (pro choice ~ a választásért; pro life ~ az életért), addig idehaza abortuszpárti és abortuszellenes lett a két jelző.

Álláspontunk szerint ezek a megközelítési módok valójában elfedik a probléma teljeskörű feltárásának lehetőségét. Éppen ezért megközelítésünk szerint a téma tárgyalásához új szempontra van szükség. Ez magában foglalja azt, hogy az abortuszt nem elszigetelten, hanem holisztikusan, teljeskörűen tekintsük. Másrészt, hogy megfogalmazzuk a célt is: hogy ne kelljen az abortusz lehetőségével élni. (Talán már sejthető, hogy a végeredmény szempontjából álláspontunk az abortusz lehetőségének fenntartása mellett az, hogy a megfelelő ismeretek közlésével ennek a szükségét a lehető legjobban lecsökkentsük.)

E megközelítésben az alábbiakat látjuk leginkább szükségesnek:

  • Meg kell ismerkednünk magával az abortusz fogalmával. Ezen belül is definiálnunk kell a terhességmegszakítás spontán és művi aktusait, illetve ez utóbbi jogilag engedélyezett aktusának elhatárolását a jogilag nem engedélyezett magzatelhajtástól.

  • Meg kell ismerkednünk az abortusz biológiai környezetével. Sajnálatos hiba, hogy az abortusz kérdését elszigetelten kezeljük, és nem nézünk rá a teljes folyamatra (az emberi szexualitásra) és ezért nem találjuk meg a megfelelő megelőzést (a felelős szexualitást).

  • Meg kell ismerkednünk az abortusz jogszabályi környezetével, mégpedig a hatályos magyarországi törvények alapján. (Sajnálatos módon a vitát újra és újra nehezíti az, hogy külföldi jogeseteket nagyobb számban ismertet, mint hazaiakat, így ezek értéke a vitában kétes.)

  • Bizonyos szinten meg kell ismernünk az abortusz technikáit. Erre azért van szükség, hogy laikusként megismerjük ennek a beavatkozásnak a lefolyását és ennek alapján felelős döntést hozhassunk akár társadalmilag, akár egyénileg.

  • Meg kell ismernünk az abortusszal kapcsolatos magyarországi statisztikákat – ide értve elsődlegesen a magyarországi helyzetet. A statisztikák ismeretében elemeznünk kell az abortusz jövőjének lehetséges alternatíváit is.

  • Kikerülhetetlen, hogy megismerkedjünk az abortusz etikai konzekvenciáival, a modern társadalomban megjelenő szándékokkal és motivációkkal. Ezen belül értelemszerűen fel kell tárnunk a hazai zsidó-keresztény hagyományból fakadó gondolkodást, főként a katolikus álláspontot az abortusz kérdésében. Ezen túl jó, ha megismerkedünk az idehaza is jelen levő vallások álláspontjával ezen a téren.

Azt reméljük, hogy mindezek feltárása egyrészről egy tágabb képet fest le az abortusz-kérdés tárgyalásához, másrészt valóban megcélozza azokat az elveket és tennivalókat, amik kapcsán elérhetjük: ne kelljen a szükségesnél több abortuszt elvégezni Magyarországon.