Az iszlám az emberiség utolsó nagy vallási tradíciója, ami a Kr. u. 7. században Mohamed próféta tevékenysége által jött létre. Alapjai - részben - a zsidó és keresztény kultúra és vallás, és a korabeli arab vallásosság. Az iszlám önértelmezés szerint ez az a folyamatos igaz vallás, amit Ábrahám, Izmael, Dávid, Jézus és Mohamed (s más próféták) követtek.

Az iszlám kifejezés az arab szalam = (béke) szóból származik, vallási értelemben azonban az Isten akaratának való alávetettséget jelöli. A vallás megnevezésének helyes módja az iszlám, melléknévként, illetve a követőinek neveként a muszlim kifejezés használatos. Bár bizonyos értelemben a Próféta (= Mohamed próféta) követése kapcsán elterjedt a mohamedán kifejezés, azonban ez muszlim körökben nem használatos, esetleg sértő is lehet, ezért kerüljük.

Az iszlám, mint vallás az ún. monoteista (ábrahámi) vallások egyike, bár nem közvetlenül, de erősen kötődik a nyugati kultúrához. Világvallás, tehát ebből a szempontból is kiemelten fontos az, hogy róluk beszéljünk. És - sajnos - elegendő alig pár percig nézni egy televíziós híradót ahhoz, hogy szóba kerüljenek, sokszor téves információkat és kétes politikai akaratot fogalmazva meg velük kapcsolatban. Amiről szó lesz:

  • A Korán - mint az iszlám szent könyve. Muszlim önértelmezés szerint a Koránt Gábriel angyal közvetítésével Mohamed próféta kapta meg. Jelentősége még nagyobb, mint a zsidó-keresztény kultúrában használatos Bibliának. A muszlimok számára a Korán életük alapkönyve, annak tanítását és erkölcsét próbálják meg életükben követni.
  • Az iszlám történelme. Röviden szeretnénk összefoglalni azt a mintegy 1400 éves történelmet vázlatosan. Remélhetően az iszlám világán belüli sokszínűség is felfedezhető lesz a vázlatos bemutatáson keresztül.
  • Az iszlám irányzatai. Bár hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni a muszlimokat, ez ugyanakkora hiba lenne, mint más vallás irányzatait figyelmen kívül hagyni. Híradásokból talán hallott kifejezések a szunnita, a siíta és a vahabita, mint irányzat, amiket közelebbről szeretnénk bemutatni más irányzatokkal is karöltve.
  • Az iszlám jog kifejezést olvasva szinte mindenkinek azonnal a saría jut eszébe. A muszlim joggyakorlat azonban ennél sokkal több dolgot integrált magába történelme során. Egy picit ezt szeretnénk közelebbről is megmutatni.
  • A komoly vallási tradíciók mindegyike - így az iszlám is - nem csak külsőségekben leírható formákban (exotéria) jelenik meg, hanem misztikus megközelítést is találunk benne. Röviden a szúfi megközelítést szeretnénk bemutatni.
  • Az Oszmán Birodalom I. világháború utáni felbomlása és Törökország, mint köztársaság létrejötte, komoly kihívást jelent a muszlimok számára. Ennek főként az az oka, hogy az iszlámban - nyugati keresztény kifejezéssel élve - állam és egyház sosem volt különválasztva. Az iszlám a 20. század óta sajátos problémákkal küzd, aminek csak a felszínét láthatjuk a sajtóban. Egy picit szeretnénk belenézni a mélyébe: vajon miért jelent kihívást az iszlám a zsidó-keresztény kultúrát megélő Nyugatra, és ezzel párhuzamosan miért jelentkezik ez a válság magában az iszlámom belül is.

Felhasznált irodalom

  • Czink Ibolya Beatrix: Fedezd fel az iszlámot!, Iszlám Egyház Fordító Iroda, Budapest, 2005