Az Egyházi Év első fő ünnepeként szeptember 8-án ünnepli az Egyetemes Egyház Szűz Mária születését. Talán nem véletlen, hogy a Megváltó életét, kereszthalálát és feltámadását fókuszban tartó ünnepkör épp ezzel az ünneppel kezdődik, és az ünnepkör nagy ünnepei az Ő elszenderedésével (Nagyboldogasszony, augusztus 15.) záródik.
Bár az Újszövetség az Istenszülő szüleiről semmiféle információt nem közöl, az egyházi hagyományban egy 2. századi apokrif megőrizte Szűz Mária születésének körülményeit. E szerint szülei, Szent Joachim és Anna, Názáretben házasodtak össze, de gyermekük nem született Anna meddősége miatt. Jeruzsálembe mentek, ahol azonban az ottani papok - Joachim vélt bűnösségére hivatkozva - nem fogadták el a pár áldozatát. Joachim szégyenében elbujdosott, de egy angyal jelent meg neki azzal, hogy gyermeket fog foganni a felesége és Máriának kell neveznie Őt. Az angyal utasítására visszament Jeruzsálembe, ahol elmondta a látomását Annának. Visszatértek Názáretbe, ott szülte meg Szűz Máriát. Utána felajánlották Őt a Templom szolgálatára, Jeruzsálembe.
Az ünnep tropárionja:
A Te születésed,Istennek szülője,
Örömet hirdetett az egész földkerekségnek,
mert Belőled kelt fel az igazság Napja,
a mi Krisztus Istenünk,
aki feloldván az átkot, áldást adott,
és elpusztitván a halált,
örök életet ajándékozott nekünk.
Az ünnep kondákionja:
Joákim és Anna a gyermektelenség szégyenétől,
Ádám és Éva pedig a halál pusztításától szabadultak meg,
a Te születéseddel, óh Tisztaságos.
Ezt ünnepli a Te néped,
menekülvén vétkeinek büntetésétől, így kiáltva Hozzád:
A meddő asszony Isten Szülőjét hozza a világra,
és a mi életünk Táplálóját.
Tropárion: az ünnep egy versszakos főéneke. Kondákion: a liturgián előadott himnusz.
Felhasznált irodalom:
- Berki Feriz [szerk.]: Ortodox imakönyv