A rendszerváltáskori és utáni Magyarországon abszolút esély lehetett volna arra, hogy az akkori érdeklődést meglovagolva, a középiskolák és az átlag polgárok számára új ismereteket adjanak át a filozófiával foglalkozók. Lényegében szükség is lett volna rá, hiszen a felelős választópolgár megtanulhatta volna azt, hogy a politikai állításokat megfelelő kritikával kezelje.
Mint tudjuk: nem ez történt. A politikacsinálók nem tettek túl sokat azért, hogy gondolkodó embereket tudjanak maguk mögött, választóként. Néhány év alatt kiderült, hogy a vezető politikai elitnek éppen nem érdeke egy új gondolkodó generáció kinevelése. Az évek előrehaladtával az össztársadalmi érdeklődés alábbhagyott, és a középiskolákban a filozófia tárgy kimérete maradt ami volt.
Még a jelentősebb érdeklődés idején jelent meg Dörömbözi János: A filozófia alapjai c. tankönyve a Nemzeti Tankönyvkiadónál. A posztkommunista vagy posztszocialista ideológia után maradt űrt töltötte ki "középiskolás fokon" ez a zseniálisan megírt és szerkesztett tankönyv.
Maga a tankönyv ténylegesen a filozófia alapjaiba vezet be bennünket.
Első fejezetében magával a filozófiával ismerkedhetünk meg általánosságban.
A bevezető fejezetet egy metafizikával foglalkozó fejezet kíséri. A metafizika bemutatásánál elsősorban az ókori hagyományokhoz nyúl vissza és meglepő módon nem csak a nyugati, görög hagyományhoz, hanem érinti a Kelet és a Távol-Kelet metafizikai tradícióit is.
Miközben a metafizikánál elsősorban az ókori szerzők voltak túlsúlyban, az ismeretelméletet körbejáró fejezeténél inkább a későbbi szerzők gondolatainak bemutatása a markáns. Fő témái az újkori empirizmus, racionalizmus és a német idealizmus - de ezen túl bemutatásra kerül a marxista és a fenomenológiai megközelítés is.
Egy rövidke fejezetet szán a logikának, ami, bár fontos, de középiskolás szinten talán unalmas lenne ennél jobban kifejteni. Itt két területre koncentrál, Arisztotelész kapcsán a szillogizmusok bemutatására (főtétel, altétel, következtetés) és a középkori univerzálé-vita (univerzália-vita).
Egy picit visszatér ismét a metafizika területére is, ám inkább az ókori szerzők által megfogalmazott gondolatok modern kori kritikáját és a nyelvfilozófia rövid ismertetését mutatja be ez a rövid fejezet.
Kitekintést ad társadalomfilozófiai kérdésekre is, így szó esik a társadalomfilozófia alapkérdéseiről és fogalmairól, a történetfilozófiáról és röviden néhány társadalom- és államelméletet.
Egy hosszabb fejezetben tárgyalja az etika témakörét. Ebben kitekintést nyújt - a metafizikához hasonlóan - az ókori távol-keleti konfucianizmusra is, de alapvetően az euroatlanti kultúra - ide értve a görögség és a kereszténység etikai tanításait is -,mutatja be. Az újkori etika bemutatásának három fő filozófusát, Spinozát, Hume-ot és Kantot értékeli, majd végül az egzisztencialista etika néhány válaszát mutatja be Nietzsche, Dosztojevszkij és Kierkegaard kapcsán.
A tankönyvet két rövid fejezet zárja, ezek tárgyai: az esztétika és a vallásfilozófia. Ezt az utolsó zárófejezetet a magam részéről nagyon kevésnek tartom, bár elismerem, hogy egy középiskolás tankönyv esetében egyáltalán nem várható el a vallásfilozófiába való mélyebb elmélyedés.
Dörömbözi János tankönyve később színes kiadásban is megjelent a Tankönyvkiadónál.
A színes kiadás lényegében azonos a nem színes változattal, de nagyon fontos, hogy ez a változat nem pusztán szemet gyönyörködtető illusztrációkat tartalmaz, hanem a képanyaga sokszor a megértést is segíti, illetve elmélyíti. Ebből a szempontból azt javaslom, ha elgondolkozunk e könyv beszerzésén, a későbbi, színes tankönyvkiadós változatot keressük.
A tankönyv azonban nem áll meg itt. Ugyanis a tankönyvhöz még egyebek is tartoznak. Mindenekelőtt egy két kötetes szöveggyűjtemény. /Filozófiai szöveggyűjtemény I-II./
Ebben - talán nem meglepő módon - részleteket találunk filozófiai munkákból. A metszet rendkívül nagy, a két kötet kb. 600 oldalon tartalmazza az ókori szerzőktől kezdve egészen a 20. század főbb filozófiai iskoláinak egy-egy mértékadó szövegrészletét. Ezek a szövegek már értelemszerűen szakszövegek, ezért azok olvasása és megértése komoly kihívás elé állítja az olvasóit. Ennek ellenére mindenképpen javaslom azt, ha tehetjük és más filozófiai munkákat nem gyűjtünk privát könyvtárunk számára, hogy ezt a szöveggyűjteményt szerezzük meg. A tankönyvben hivatkozott filozófiai írások sokaságából kaphatunk itt ízelítőt.
A tankönyvsorozat másik két kötete a szintén kétkötetes A filozófia története és elmélete I-II. c. munka. Ebben a munkában - szemben a tankönyv diszciplináris megközelítésével - történelmi megközelítéssel ismerhetjük meg a középiskolás anyagot.
Egy rövid antropológiai /az emberről szóló/ és filozófiai alapfogalmakat tisztázó fejezet után az ókori nagy hagyományokkal kezdi bemutatni a szerző a filozófia történetét. Találkozunk itt Egyiptommal, Mezopotámiával, Kínával és Indiával is. Talán nem meglepő, hogy nagyon nagy hangsúlyt kap az ókori görög bölcselet történeti bemutatása a könyvben. Az első kötet másik nagy fejezete a középkori filozófiával ismertet meg, így megismerkedhetünk a patrisztikával /ókori keresztény szerzők/, a skolasztikával, a reneszánsszal valamint a reformációval is. A második kötet három nagy fejezete az újkori filozófiával /kb. 17-18. század/, a 19. század szellemi áramlataival és a 20. század irányzataival foglalkozik. Külön kiemelendő, hogy egy alfejezetet szán a magyar filozófiának is.
Végül, de nem utolsó sorban, Dörömbözi János egy etikával foglalkozó tankönyvet is megjelenített Erkölcsi alapismeretek címmel.
A tankönyv az alapfogalmak tisztázása után - ti., hogy mi az ember és a társadalom viszonya, illetve mi az etika fogalma és tárgya - lényegében etikatörténeti megközelítést követ. Megismerkedhetünk az ókor, a középkor és az újkor etikájának a történetével. A történeti fejezetek után az etika művészi megjelenítésével, a hétköznapi erkölccsel, a nem keresztény tradíciók etikával kapcsolatos elképzeléseivel, végül a keresztény etikával foglalkozik.
Összességében úgy látom, hogy Dörömbözi János tankönyvsorozata mai napig megállja a helyét, és a filozófia iránt érdeklődők számára a teljes sorozat nagy segítség lehet abban, hogy ezt a szinte végtelen tengert valamilyen szinten megismerhessük. Tudni kell azonban, hogy mivel középiskolai tankönyv, ezért a szabad bölcsészet képzéseihez jó segédeszköz, azonban a benne fellelhető ismeretanyag messze elmarad az alap- és mesterképzés szintjétől. Persze nem is ez a célja.