Korunk egyik nagyon is jellegzetes talánya, hogy minden minőségből mennyiséget próbál csinálni. Még amiről azt gondolnánk, hogy nem lehet, azt is méricskélni próbálja a tudomány, jelen esetben a pszichológia. [Vagy lélekmérnökség?] A szerelem mérhetővé tételének egyik ilindítója egy bizonyos Robert J. Sternberg volt, aki a Phychological Review 1986-os számában jelenítette meg cikkét.
Sternberg szerelemelmélete szerint három összetevő együttesének jelenlétéből/hiányából lehet felépíteni egy olyan leírást, ami a szerelmi viselkedéseket valamilyen szempontból osztályozza. Ezek az összetevők:
- az intimitás [a közelséget/bensőségességet leíró összetevő],
- a szenvedély [az érzékek/fizikai vonzódást leíró összetevő], és
- az elköteleződés [a kapcsolat fenntartására irányultságot leíró összetevő].
E rendszerben ezek az összetevők alapvetően kétféle értéket vehetnek fel: alacsony és magas. [Ez gyakorlatilag tehát egy háromdimenziós, bináris rendszer.]
Ha ábrázoljuk az elméletet grafikusan is, akkor egy egyenlő oldalú háromszögben, mint koordinátában írható le ez a rendszer, amindek mindösszesen 8 [0-7] állapota van. A háromszögön kívül eső állapot [0] egyik összetevővel sem rendelkezik. Az [1-3] számokkal jelölt helyzetekben egy-egy összetevő jelenlétét tapasztalhatjuk meg, míg a [4-6] állapotok két-két összetevővel bírnak. A 7 számmal jelölt állapot mindhárom összetevőt magában foglalja. De mit jelentenek Sternberg rendszerében ezek a számok a szerelem típusára tekintettel? Az alábbiakat:
- 0: nincs szerelem,
- 7: beteljesült szerelem,
- 1: szeretet,
- 2: fellobbanó szerelem,
- 3: üres szerelem,
- 4: társszerelem,
- 5: romantikus szerelem,
- 6: vak szerelem.
Bár ez a nyolc meghatározás/címke lehetséges leírásai a szerelemnek, de egyrészről kérdéses, hogy teljes-e ez a leírás, mi több, egyes esetekben az is óriási kérdés, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések pontosan a mindennapokban megélt szerelmeket illetően.
Forrás:
- Pléh Csaba [szerk]: Pszichológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2022. [Meskó Róbert - Őry Fanni: Szerelemelméletek, 11.4.2. alfejezet]