Népszerű vélekedés szerint az ortodoxok Vízkeresztkor (január 6.) ünneplik a Karácsonyt. Ez az állítás azonban egyáltalán nem igaz. A továbbiakban utánajárunk, hogy miért is nem…
A naptárak „csúszásának” oka az év (a Föld a Nap körüli keringésének az ideje) és a nap (a Föld saját tengelye körüli forgásának ideje) pontatlan meghatározása. Mielőtt áttekintenénk a pontosabb naptár irányába mutató reformtörekvést, először tekintsük át a nap (mint időszak) egyházi megközelítését.
A polgári naptárak használatában természetesnek vesszük, hogy egyik nap a másik napra az éjszaka folyamán éjfélkor történik meg. (A magyar kifejezés beszédesen pontos: az éjjel fele.) Az egyházi naptár napja azonban estétől estéig tart. Az adott ünnep nem a polgári naptárak napjához igazodik, hanem már az előző polgári nap estéjén (az előestén) megkezdődik és az adott nap estéjéig tart. Például Karácsony nem december 24-én van (!), hanem december 24-én estétől december 25-én estéig tart, azaz december 25-én. Ugyanígy Vízkereszt is január 5-én estétől január 6-án estéig tart, azaz január 6-án.
Az év nap alapú meghatározása különféle csillagászati eszközök használatával eltérő pontosságú lehet. Julius Caesar által bevezetett Julián naptár szerint az év hossza 365,25 nap. Azért, hogy ez tartható legyen, bevezették a szökőévek rendszerét, azaz minden néggyel osztható évet 366 naposnak definiáltak (ezekben az években van 29 napos február), míg a többit 365 naposnak.
A második évezred elejére, mivel ezek már jelentősen „siettek” az év hosszának pontatlan meghatározása miatt, sürgőssé vált a naptárreform. Az új Gregorián naptárat XIII. Gergely pápa vezette be, ami két fontos eltérést tartalmazott a Julián naptárhoz képest:
- a rendelet szerint „bepótolt” egy 10 napos csúszást azzal, hogy 1582 október 4-ét (Julián dátum) október 15 követte (Gregorián dátum); és
- a négyévenkénti szökőnapok számát csökkentette azzal, hogy a négyszázzal nem osztható századik évek nem számítottak szökőévnek, hiába néggyel oszthatóak.
Így az eltérés az év meghatározásának tekintetében pontosabb lett.
A Julián naptárat felváltó Gregorián naptár bevezetése sem történt meg mindenhol azonnal. Az észak-európai protestáns országok és az ortodox keresztény területeken élő országok évszázadokkal később vezették be az új naptárat. (Például Oroszország esetén ez 1918-ban történt meg.) Valószínűleg a pápaság intézményrendszerével való szembenállás is az oka annak, hogy az ortodox egyházi közösségek sok esetben nem iktatták be az új naptárat (újnaptáras = Gregorián naptárat használó, ónaptáras = Julián naptárat használó) és megmaradtak a régi naptárnál. Érvelésük szerint a Gregorián naptár sem pontos, nem kell egy pontatlan naptárat egy másik pontatlan naptárra felcserélni.
Mi lett a gyakorlati következménye ennek? Az, hogy a 20. században már 13 nap eltérés volt a két naptár között. (Mivel a 2000. év néggyel osztható, így a 21. században is marad ez a különbség.) Az új naptárat használó ortodox keresztények a nyugati egyházrésszel egy időben, a polgári naptár szerinti december 25-én tartják a Karácsonyt. Ezzel szemben – ehhez képest 13 nap „lemaradással” - január 7-én tartják a Karácsonyt az ónaptáras ortodoxok, ami értelemszerűen még a polgári évet megelőző évhez tartozik. (Például a 2023. január 7-én, polgári év szerint tartott ónaptáras ortodox Karácsony még a 2022. év Karácsonya.)
Mivel az újnaptáras ortodoxok (és a nyugati kereszténység) január 6-án (azaz január 5. estétől január 6. estéig) tartja a Vízkereszt (Istenjelenés = teofánia, epifánia) ünnepét, ezért semmi alapja nincs annak az állításnak, hogy az ortodoxok ezen a napon tartanák a Karácsonyt. Az ónaptáras ortodoxok (tipikusan pl. az orosz ortodoxok) egy nappal később, január 7-én, míg az újanaptárasak december 25-én.