Valószínűleg többre és jobban tudtam volna értékelni ezt a könyvet, ha jobban ismerem az amerikai történelmet és az ottani „mozgatórugókat”. Pedig Shapiro második magyar nyelven megjelent könyvét olvastam el most, mi több, előszeretettel nézem a közzétett videóit is. Valahogy mégis távol áll tőlem ez az egész, és valahogy úgy éreztem az olvasás közben, hogy ez olyan egzotikus megközelítés a számomra, mintha mondjuk Bali szigetéről olvastam volna. (Mondjuk annak legalább több ezer éves történelme lenne, míg a modern USÁ-nak nagyjából kétszáz ötven.)
A szerző szerint két pólus köré gyűlt össze a mai amerikai társadalom: egy egységpárti és egy felbomláspárti pólus köré. Az egységpárti megközelítés kitart az amerikai eszme mellett, míg a felbomláspártiak megközelítése épp ennek revíziója és felszámolása mellett teszi le a voksot.
A három lépés Shapiro szerint:
1.) Az alapító atyák által megfogalmazott amerikai filozófia felszámolása és eltörlése. Az amerikai filozófia lényege, hogy Amerika a szabadság országa (mindenki egyenlő), itt mindenkinek egyformán joga van ahhoz, hogy önmagát kiteljesítse. A felbomláspártiak eszméje nem esélyegyenlőségről, hanem a javak egyenlő elosztásáról beszél.
2.) Az amerikai kultúra felszámolása és eltörlése. (Számomra ez volt a legnehezebben emészthető: itt nem irodalomról meg festményekről volt szó, hanem a jogrendszerhez és a szabad piachoz való viszonyról.) A felbomláspárti megközelítés szeretné végleg eltörölni az amerikai kultúrát, mert szerinte az rasszista és rendszer szinten teszi lehetetlenné az emberek életét. Számomra legfélelmetesebb példa Rowling esete, akit egy tweetje nyomán egyenesen a Harry Potter tönkretételével vádoltak meg. (Számomra ez elég nevetséges: nem az emberi teljesítmények alapján ítéljük meg az adott embert, hanem aszerint, hogy mit gondolunk, hogy mit gondol…)
3.) Az amerikai történelem eltörlése és újraírása. Ennek keretében a nyugati felfedezők durva hódítók, akik rákényszerítették a bennszülöttekre és a feketékre, mint rabszolgákra az akaratukat. Érdekesség, hogy a két szemlélet közötti különbség a múlt fő dátumához való visszanyúlásban is tetten érhető: míg az egységpártiak a legfontosabb dátumnak az amerikai történelemben a Függetlenségi Nyilatkozatot tartják (1776), addig a felbomláspártiak 1619-et, a fekete afrikaiak Amerikába hurcolásának dátumát.
A könyv összességében alapvetően azoknak ajánlható, akiket érdekel a kortárs amerikai vita, illetve az egész világra hatást gyakorló neomarxista ideológia leleplezése egy amerikai, konzervatív zsidó olvasatában.