- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 676
Első ránézésre talán semmi sem áll távolabb a Bibliától és a kereszténységtől, no meg Jézustól, mint ez a három fogalom. A továbbiakban egy korábban olvasott [s azóta törölt] hozzászólásra is rárezdülve szeretném bemutatni, hogy mi sem áll közelebb a bibliai gondolkodásmódhoz, mint épp ezek a fogalmak.
Előzetesként talán annyit: amit ma önmagukat muszlimoknak valló szélsőségesek gondolnak, hirdetnek és cselekszenek, nincs összhangban az iszlám tanításával és magával az iszlám fogalmával. Az iszlám ugyanis Allah akaratának való alávetettséget, s nem retardált politikai önmegvalósítást jelent. Rossz hír e szélsőségeseknek, hogy az iszlám tanítása szerint egyetlen hely lehet végső osztályrészük: a pokol.
Read more: Keresztény fundamentalizmus, keresztény dzsihád, keresztény saria
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 856
A Gíta ezoterikus olvasata szerint lényegében nem a Kauravák és Pandavák küzdelméről és annak fizikai értelemben vett harcáról szól, hanem – muszlim kifejezéssel élve – a Nagy Dzsihadról, azaz arról, hogy az ember küzd önmagával.
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 529
Újra a szokott helyen és a szokott időben megrendezésre kerül a 29. Szent István Könyvhét.
A könyvhét hivatalos weboldala: http://szentistvankonyvhet.hu/
Ehhez kapcsolódóan jelent meg a Szent István Társulat 2022-es tavaszi katalógusa, ami elérhető itt.
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 494
Alan Sokal - Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok - Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal c. könyvében találtam egy javaslatot, ami arra szolgál, hogy hogyan lehetne javítani a kommunikációt a természettudósok és a másik oldal, jelen esetben társadalomtudósok és bölcsészek között.
A jelenlegi javaslat jó néhány olyan elemet is tartalmaz, ami szerintem a teremtés vs. evolúció, a vitájához, a vallásközi párbeszédhez és a világnézeti vitákhoz is értelmes módon hozzájárulhatna. Mármint, ha mindkét fél komolyan venné.
A pontok:
Read more: Természettudós - társadalomtudós, bölcsész párbeszéd
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 526
„Hesse egy későbbi írásában, az Egy kis teológia (1932) című tanulmányában felvázolja saját, toposz-szerű, háromlépcsős fejlődéselméletét. Az ember az ártatlanság és bűntelenség első, tudattalan állapotából felnőtté válván – vagyis, amikor a lélek ártatlanságát felváltja a racionalitás, a tudat, az ész uralma – a világi élet második stádiumában, amelyben képtelen maradéktalanul megtartani az erkölcsi és társadalmi törvényeket, vagy kétségbeesik és elpusztul, vagy eljut a harmadik stádiumig, a bűntelenség magasabb szintű állapotába, melyben megszűnik idő és tér, vagyis ami örökkévaló, még ha csak a pillanatban is. Ez a harmadik szféra transzcendens, és csak a szentek, illetve a művészóriások, a zsenik érik el halhatatlanokként. Ezt az utat alapjában két embertípus, a jámbor, illetve a racionális ember járja be, és a legtöbben megrekednek a fejlődés második szintjén. A két embertípus között az a különbség, hogy a jámbor a természet részének tudja magát, és hisz egy földöntúli hatalomban, mely irányítja életét – lehet ez sors, daimonion, logosz vagy Isten –, míg a racionális ember önmagát tartja az élet értelmének és céljának, úgy véli, racionalitásával a végtelenségig szavatolhatja a világ fejlődését-folyását, uralhatja a természetet, illetve az egész világot. Lángelméjű kivételes emberek mindkét típusban előfordulhatnak, és létezhet e két embertípus ötvözete is. Hesse Szent Ference ez utóbbi típusba tartozik, aki eléri az emberi fejlődés legfelső fokát, sőt nemcsak megsejti azt és tud róla, hanem tartósan éli is ezt az állapotot, ahonnan az esetleges negyedik stádiumban, a "szentek” közé léphet." Horváth Géza utószava in Hesse, Hermann: Assisi Ferenc, Cartaphilus, Bp., 2012, 88-89. o.