- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 558
A monoteista kultúrákban – ide sorolva természetszerűleg a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot is – a legnagyobb értéket az „isten” hangsorral jelölik. Ezt a központi értéket – vagy inkább így: ÉRTÉKet! - többféle módon próbálták már meghatározni. Természetszerűleg a monoteizmus rendszerező elméi az istenségről szóló ún. katafatikus kijelentések egész sorát írták le, így: mindenható, mindenütt jelen való, stb. A pozitív kijelentések mellett a monoteizmus középponti ÉRTÉKének a leírása negatív, apofatikus is volt: leírták, hogy milyen nem az istenség. S a harmadik, talán leírhatatlan, a misztikus út, a személyi egyesülés spirituális megtapasztalásai is mind-mind erről a központi ÉRTÉKről szólnak. (A zsidó kabbala misztikája, a szúfi hagyomány, a keleti és nyugati keresztény misztika mind-mind ide sorolható.)
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 592
Ki vagyok én?
Erre a viszonylag egyszerű kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni. Susan Greenfield: Identitás a XXI. században c. könyve az emberi identitást vizsgálja korunkban.
Mielőtt részletekbe menően (egyébként nem fogok részletekbe menni) ismertetném Susan Greenfield felosztását, felhívnám egy másik könyvre is a figyelmet: David Riesman: A magányos tömeg c. művére, ami állítólag a XX. századi szociológiai irodalom egyik legfontosabb műve. Történeti megközelítésében bevezet három fogalmat, ami alapján leírja a történelem során felbukkanó társadalmi embert. Ezek: a tradíció által irányított ember, a belülről irányított ember és a kívülről irányított ember.
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 602
Valószínűleg többre és jobban tudtam volna értékelni ezt a könyvet, ha jobban ismerem az amerikai történelmet és az ottani „mozgatórugókat”. Pedig Shapiro második magyar nyelven megjelent könyvét olvastam el most, mi több, előszeretettel nézem a közzétett videóit is. Valahogy mégis távol áll tőlem ez az egész, és valahogy úgy éreztem az olvasás közben, hogy ez olyan egzotikus megközelítés a számomra, mintha mondjuk Bali szigetéről olvastam volna. (Mondjuk annak legalább több ezer éves történelme lenne, míg a modern USÁ-nak nagyjából kétszáz ötven.)
Read more: Ben Shapiro: Hogyan pusztítsuk el Amerikát három egyszerű lépésben?
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 567
Nem is olyan régen, Dr. Merkely Béla professzor, a SOTE rektora fehér köpenyben mosolygott le Magyarországon különféle óriásplakátokról ezzel az állítással: "Az oltás működik. Magyarország működik." Akkoriban még nem épültek be az oltáskényszer irányába mutató kormányzati és munkáltatói döntések ebbe a kérdésbe, így az akkori állapotban e kijelentések és plakátok hátterében az állt, hogy a lakosságot meggyőzzék: vegyék fel az oltást.
A továbbiakban ennél a konkrét példánál maradva szeretnék megosztani néhány gondolatot, hogy átlagemberként mit ismerhettünk meg és kritikus módon gondolkodva hova juthattunk ebben a kérdésben. Tisztában vagyok azzal, hogy az azóta eltelt időben már sok munkavállalónak (rendvédelmi szervek, egészségügyi dolgozók, közalkalmazottak) nincsen meg az a fajta lehetőségük, hogy eldönthessék: élnek-e az oltás adta vélt előnyökkel vagy nem, hiszen az ő számukra már kötelező az oltás felvétele. Mi több: a különféle ágazati munkaadók is dönthetnek az oltáskényszer mellett. Ezzel együtt is érdekesnek találom azt, hogy kielemezzük a kritikus gondolkodás segítségével azt, hogy tulajdonképpen segíti-e egy ilyen plakát az átgondolt döntést az oltással kapcsolatban.
Read more: Kritikus gondolkodás éleslövészet - az oltás kapcsán
- Details
- Written by: Brátán János
- Category: blog
- Hits: 769
Oravecz Péter: Szabadság és gondolkodás témakörében tartott előadásában nagyon érdekes kontextusban és sajátosan kibontva fogalmazta meg az ún. filozófiai istenérvek egyikét, a kalám-érvet.
A kalám-érvet a 12. században fogalmazta meg egy muszlim teológus, al-Gazáli. A kalám-érv más megfogalmazásban mint kozmológiai istenérv is ismeretes, korábban megfogalmazta már Arisztotelész is, és később pedig Aquinói Szent Tamás. Maga a 'kalám' szó a görög 'logosz' kifejezéssel rokon, jelentése beszéd, beszélgetés, vita, eszmecsere.